A gin előállítási folyamata
1. Pot desztilláció/edény lepárlás
Az edényes lepárlás a leghagyományosabb desztillációs eljárás. Egyszerűen fogalmazva, az alapanyagokat egy felhevített fazékba helyezik alul, és a gőz a tetején lévő rézburkolaton (más néven hattyúnyak) keresztül jut be a kondenzátorba, és lúggá alakul. Az edényes lepárlással nehéz egyszerre magasabb alkoholtartalmú italra desztillálni, ezért általában kétszer vagy többször meg kell tisztítani az italt, majd visszahígítani a megfelelő palackos alkoholtartalomra. Ezzel a lepárlási módszerrel hatékonyan megőrizhető az alapanyagok illata és íze, és egyes szeszes italok (például whisky, brandy stb.) is alkalmazzák ezt az eljárást.
2.Oszlop desztilláció/Oszlop Still
Az oszlopos desztilláció két részből áll: egy elemzőből és egy egyenirányítóból. A szeszes ital a desztillálótorony tetejéről kerül be, és a lepárlótorony előmelegíti a további melegítés és elgázosítás előtt. A gőz belép a lepárlótoronyba, és rétegről rétegre desztillálva tisztított folyadékot kapnak. Minél magasabb a rétegről rétegre, annál magasabb a folyadék ABV-je, amely akár 95-96% ABV-t is elérhet. Az alacsonyabb ABV-vel rendelkező és még szennyeződéseket tartalmazó lúg a következő ciklusban visszakerül a lepárlótoronyba.
Az oszlopdesztillációval történő folyamatos és ciklikus folyadéktisztítás miatt az oszlopdesztillációt folyamatos desztillációnak is nevezik. A többszörös alkoholos tisztítást igénylő edényes desztillációhoz képest az oszlopdesztilláció népszerűsége nagymértékben javítja a tisztítási hatékonyságot, és lehetővé teszi nagy tisztaságú alkohol előállítását. A vodka és a gin alaplúgját általában oszlopos desztillációs eljárással állítják elő.
